Film ajánló

Az alábbi film ez év elején készült, és nagy örömömre én magam is tevékenykedtem a megszületésében, méghozzá jelentősen.
Nem dicsekedni akarok ezzel, csupán nagy örömömre szolgált hogy részt vehettem benne, és nem csak azért mert amúgy is filmes pályára készültem. Van egy plusz érdekessége is a filmnek, de elöljáróban csak annyit mondanék hogy korszakalkotó és különleges.

Tartalom:
Egy ikerpár történetét dolgozza fel a film akik, nevelő intézetből kerülnek ki a nagybetűs életbe, ám míg az egyikük a pénz és az élvezetek hajszolása közepette bűnözői karrierjét építi, testvére megtalálja Istent és lelkészként tevékenykedik. Életük külön utakon jár, ezekbe az utakba nyerhetünk bepillantást. Egy napon azonban a gengszter gyilkosságot követ el, és az őrült menekülés közben testvéréhez menekül. Hogy mi lesz a történet vége megtudhatjátok a filmből.

Túl elfoglalt vagy?

Az alábbi ki gondolatot egy kedves ismerősömnél olvastam és gondoltam megosztom itt mivel nagyon igaznak tartam, de nem csak keresztényeknek hanem általában mindenkinek az életére igaz manapság.

Túl elfoglalt vagy?
„…hogy rá ne szedjen minket a Sátán.” (2 Korinthus 2:10)
Egyszer a Sátán így szólt a démonok közgyűlésén: „Amíg a keresztyének közel maradnak Istenhez, nincs hatalmunk felettük. 
Tehát: 1) Vegyük rá őket, hogy foglalják el magukat lényegtelen dolgokkal. 2) Kísértsük őket arra, hogy költekezzenek túl és verjék adósságba magukat. 3) Vegyük rá őket arra, hogy sokat dolgozzanak üres

 életvitelük fenntartásán. 4) Vegyük el a kedvüket a családdal töltött időtől, mert ha az otthon felbomlik, nem lesz menedékük a munka után. 5) Terheljük túl elméjüket a televízióval és a számítógéppel, hogy ne hallják, amikor Isten szól hozzájuk. 6) Töltsük meg asztalukat és éjjeliszekrényüket újságokkal és magazinokkal, hogy ne maradjon idejük bibliaolvasásra. 7) Árasszuk el postaládájukat reklámokkal, nyereményakciókkal és „hogyan gazdagodj meg gyorsan” tervekkel; vegyük rá őket, hogy az anyagiakat hajszolják. 8) Tegyünk káprázatos szépségű modelleket a tévébe és a magazinok címlapjára, hogy az emberek csak a külső megjelenésre összpontosítsanak; így majd elégedetlenek lesznek önmagukkal és házastársukkal. 9) Gondoskodjunk arról, hogy a férjek és feleségek túl fáradtak legyenek az intimitásra, így könnyen elcsábulnak arra, hogy máshol keressenek kielégülést. 10) Hangsúlyozzuk a Télapót és a húsvéti nyuszit, hogy eltereljük figyelmüket az ünnepek valódi jelentésétől. 11) Vonjuk be őket „jó” ügyekbe, hogy ne maradjon idejük az örökkévaló értéket képviselő dolgokra. 12) Tegyük őket önelégültekké. Foglaljuk el őket azzal, hogy saját erejükből dolgozzanak, így sohasem fogják megtudni, milyen öröm az, amikor Isten ereje munkálkodik rajtuk keresztül. Ha ezt a 12 dolgot következetesen megtesszük, ígérem, működni fog!” Rájöttél már arra, mekkora különbség van aközött, hogy elfoglalt vagy, és aközött, hogy sikeres vagy abban, amire Isten elhívott? Néha elfoglaltnak lenni azt jelenti: a Sátán igájában lenni.

Azt hiszem mindenkinek arra van ideje amire akarja hogy legyen.

Persze nekem is akadnak olyan napok amikor a teendőim nagyon lekötnek, de igyekszem minden nap adni magamnak időt arra hogy elcsendesítsem az elmémet és nyugalomban azzal foglalkozzak ami igazán fontos.

Idézet

"A hamis hit hasonlít az élő hitre, mint ahogy egy fénykép is hasonlíthat az élő személyre. Ezt szokták egy jól sikerült fényképről mondani: a megszólalásig hasonlít, de - éppen nem szólal meg! Mert nem él. Nem mozdul meg. Halott. Értjük már, milyen a hit cselekedetek nélkül?" /Joó Sándor/

Idézet

"A szeretet az a szívnek, ami a virág a rétnek. A virágok betakarják a földek puszta, sivár helyeit is. Körülölelik a sziklákat. Kinőnek még a fák gyökerei között is. Betakarják a föld sebzett felszínét, az agyagos, sivár földeket a dicsőség és magasztosság palástjával öltöztetik fel, pazarló szépségben. Ugyanígy takarja be a szeretet az emberi természet durva, sebzett helyeit is." 
/E.W. Kenyon/

Miért engedi ezt az Úr? (Válasz Istentől)

Nos a következő sorok nem az én elmélkedéseim, de teljesen egyet értek vele.

A kitiltott Isten válasza

Gyakran megkérdezik az emberek a vallások képviselőit: Ha van Isten, miért engedi meg azt a sok szenvedést és bajt, amely sújtja világunkat, benne a sok ártatlan embert és gyermeket? Az alábbi interjú találó választ ad a kérdésre.

Az ismert amerikai lelkész, Billy Graham leányával, Anne Grahammel készítettek interjút az egyik rádióműsorban, amelyben Jane Clayson riporte

rnő megkérdezte őt az utóbbi idők borzalmas eseményeivel kapcsolatban: Hogyan engedhette meg Isten, hogy ilyenek történjenek?

Anne nagyon mély, éleslátásra utaló választ adott:

Úgy hiszem, Istent nagyon elszomorítja, ami velünk történik, ám évek óta azt mondjuk neki: menj ki az iskoláinkból, a kormányunkból, és távozz az életünkből. És Ő, amilyen gentleman, csendben hátrahúzódott.

Miképpen várhatjuk el Istentől, hogy áldását és védelmét adja, ha egyben arra szólítjuk fel, hogy hagyjon bennünket békén? O Hare (akit meggyilkoltak, testét nemrég találták meg) panaszkodott, hogy nem akar imádságot az iskoláinkban, és mi azt mondtuk, rendben.

Azután valaki azt mondta, jobb, ha nem olvassuk a Bibliát iskoláinkban: a Bibliát, amely azt mondja: ne ölj, ne lopj és szeresd felebarátodat, mint önmagadat. És mi azt mondtuk, rendben.

Azután dr. Benjamin Spock azt mondta, ne fenekeljük el a gyermekeinket, ha rosszul viselkednek, mert a kis személyiségük megsérül, és lerombolhatjuk önbecsülésüket (Spock fia öngyilkos lett). És mi azt mondtuk, egy szakember biztosan tudja, miről beszél, és azt mondtuk, rendben.

Aztán valaki azt mondta, hogy a tanárok és az osztályfőnök jobb, ha nem fegyelmezik a gyermekeinket, amikor rendetlenül viselkednek. És az iskola vezetői azt mondták, hogy a tanárok inkább meg se érintsék a diákokat, nehogy ezzel rossz reklámot csináljunk az iskolának, és semmiképpen sem akarjuk, hogy bepereljenek bennünket. És mi azt mondtuk, rendben.

Aztán valaki azt mondta, hagyjuk, hogy diáklányaink abortuszt végezhessenek, ha akarnak, és nem kell, hogy ezt elmondják szüleiknek. És azt mondtuk, rendben.

Aztán egy bölcs vezető azt mondta, mivel a fiúk fiúk, és úgyis meg fogják tenni, adjunk fiú diákjainknak annyi óvszert, amennyit akarnak, és nem kell, hogy erről szüleiknek beszámoljanak. És azt mondtuk, rendben.

Aztán valaki, az általunk jelentős posztra megválasztottak közül azt mondta, hogy nem számít, hogy mit teszünk a magánéletben, ha elvégezzük a munkánkat. Újból egyetértve velük, azt mondtuk, nem számít, mit tesz valaki (beleértve az elnököt is) a magánéletben, amíg van munkánk és a gazdaság jól működik.

Aztán valaki egyre tovább lépett ebben a csodálatban, és meztelen gyermekek képeit publikálta, majd tett még egy lépést, és ezeket elérhetővé tette az interneten . És mi azt mondtuk: rendben, a szabad szólás joga ezt lehetővé teszi számukra.

És aztán a szórakoztatóipar azt mondta, csináljunk tv- műsorokat és mozifilmeket, amelyek az erőszakot, az erkölcstelenséget és a tiltott szexet reklámozzák. És készítsünk olyan zenefelvételeket, amelyek bátorítanak a nemi erőszakra, a kábítószer-fogyasztásra, a gyilkosságra, az öngyilkosságra és a különböző sátáni témákat dolgozzák fel. És mi azt mondtuk, ez csak szórakozás, nincs is rossz hatása, és különben sem veszi senki komolyan, úgyhogy, csak hadd menjenek.

Most pedig feltesszük magunknak a kérdést: miért nincs a gyermekeinknek lelkiismerete, miért nem tudnak különbséget tenni jó és rossz között, és miért nem okoz nekik problémát, hogy megöljék az idegeneket, osztálytársaikat, saját magukat? Talán, ha elég hosszan és keményen gondolkodunk rajta, ki tudjuk találni. Azt hiszem, elég sok köze van mindennek ahhoz a mondáshoz, hogy amit vet az ember, azt aratja.

"Kedves Isten, miért nem mentetted meg azt a kislányt, akit megöltek az osztályban? Tisztelettel, egy Érintett Tanuló"

És a válasz?

"Kedves Érintett Tanuló! Ki vagyok tiltva az iskolából. Tisztelettel: Isten."

Furcsa, milyen egyszerű az embereknek kivetni, kidobni Istent, zagyvaságnak, értelmetlenségnek tartani üzenetét, aztán csodálkoznak, miért megy a világ a Pokolba.

Furcsa, mennyire elhisszük, amit az újságok írnak, de megkérdőjelezzük, amit a Biblia mond. Furcsa, hogyan mondhatja valaki "Hiszek egy Istenben", miközben a Sátánt követi, aki egyébként szintén hisz az Istenben!

Furcsa, hogy milyen gyorsan készek vagyunk az ítélkezésre, és mennyire nem a megítéltetésre. Furcsa, milyen gyorsan továbbküldjük a viccek ezreit és azok bozóttűzként terjednek a köztudatban, de ha az Úrról szóló üzenetekkel tesszük ezt, az emberek kétszer is meggondolják, mielőtt továbbítanák.

Furcsa, hogy az erkölcstelen, obszcén, durva és vulgáris dolgok szabadon áramlanak a világhálózaton, miközben az Istenről való nyilvános beszédet elnyomják az iskolákban és a munkahelyeken. Furcsa, hogyan lehet valaki Krisztusért lángoló vasárnap és láthatatlan keresztény a hétköznapokban.

Furcsa, hogy jobban érdekel, mit mondanak rólam az emberek, mint az, hogy mit mond Isten felőlem! Gondolkozol?

Azonban, ha kidobod ezt az elmélkedést, akkor ne panaszkodj arról, hogy milyen rossz bőrben van ez a világ! 

Hogyan töröld el életed hibáit.

 Valószínűleg mindenki életében van, vagy vannak olyan pillanatok, részletek amiket szívesen kitörölne. Sokszor hallani az olyan mondatokat mint: "Ha újra élhetném azt a napot, mindent másként csinálnék." vagy, "Ha kitörölhetnék pár dolgot az életemből." esetleg " Ha újra kezdhetném az egész életemet". Ismerős? Na igen, nekem is az ... volt. 
 Az én életemben is voltak olyan sötét kis részek amikre ilyen olyan oknál fogva nem szívesen emlékeztem, sőt olyan is akadt aminek az emléke mély és fájdalmas seb volt. De minden megváltozott pénteken. Nem, nem találtam fel idő utazás, és nem is kezdhettem elölről az életem a mostani emlékeimmel. Különben ha ilyen lenne akkor a 80 éves énem emlékeivel szeretném újra kezdeni :)
Amnéziám sem volt, ami szintén egy egész érdekes megoldás lenne. Sőt még csak nem is valami modern filozófia, vagy pszichológus segített. Valószínűleg egyik sem ért volna el ennyi idő alatt ilyen drasztikus eredményt. És hogy miért nem mondom végre mi történt, nos mert úgy gondolom, a legtöbb ember itt abba is hagyná az olvasást. És ezt nem szeretném. Nem azért mert figyelemre vágyom, hanem mert miután ilyen fantasztikus valóban meg nem történté tenni a fájó emlékeket, szeretném ha mások is megszabadulhatnának a múlttól. Ha kellő kép felcsigáztalak, elmondom milyen érzés volt számomra az egész.
 Mint minden lázadó tinédzser én is követtem el hatalmas hibákat, nem is egyet, de volt a múltamban egy olyan eset amit képtelen voltam lezárni, pedig jórészt nem is tehettem róla. Nem voltam épp ártatlan a történtekben, de nem is ez a lényeg. Lehet ez bármi, egy baleset, egy halál eset, egy bántalmazás, vagy bármilyen trauma. Az embert néha úgy megsérti a szívében, hogy többé nem lesz ugyanaz. Ilyenkor jön a nehéz hét, vagy hónapok, igyekszik megérteni, talán dühöng, majd megpróbál feledni, és idővel még talán meg is tud bocsájtani, vagy bocsánatot tud kérni. Legvégül eltemeti a szíve és elméje kis rejtet sötét dobozába, azzal a "szigorúan bizalmas" felirattal, és néhány lakattal. 
Majd évek múltán, mikor már nem is gondolná, egy hely, egy arc, egy illat, vagy csak egy homályos emlékkép, az arcába robban. Úgy üti át a múlt a lezárt dobozt, mintha ott sem volna, és minden emlék olyan élesen kerül elő olyan részletesen hogy az már szinte elviselhetetlen. 
Az én emlékem is egy csendes délután így tört rám, és villogott az elmémben, borzalmas képeket vetítve a szemem elé, felkavarva minden érzést, fájdalmat, szégyent, vádlást, kárhoztatást. ELÉG!!! Kiáltottam volna, de nem ért semmit. Időről időre bevillantak képek. Mint egy rossz zaklató, nem hagytak nyugalmat túl sokáig. Viszont most már tudtam a megoldást, a múltam sok-sok kisebb részlete már le volt győzve. Csak hogy ezt az emléket még magam elöl is elzártam, dehogy is akartam újra felidézni. 
Szerencsémre, egy olyan ember véleményét kértem ki a dologról, akiben tökéletesen megbízom, és aki tudtomon kívül hasonló cipőben járt. Végül bátorítására, rászántam magam hogy utoljára, szembe nézzek az emlékekkel és örökre elszakítsam magam tőle, sőt egész pontosan meg nem történté tegyem.
Hetekig húzódott a dolog, és halasztódott mert az időpont hol nekem hol a segítőmnek nem felet meg. Ami létezik minden ellenem dolgozott, szó szerint, majdnem minden. Végül pénteken negyed óra leforgása alatt, (ami nagyon kemény ha önmagaddal harcolsz) elmúlt és törlődött minden. 
Mikor végeztem, nagyot sóhajtottam és vártam, nem is tudom mire... talán valami érzésre, vagy egy égi szóra... Abban a negyed órában, azt hittem majd sírni fogok, vagy kínosan megakadni, szótlanul várni, sok mindenre számítottam, de arra nem hogy erősen és határozottan véget vetek neki. (Ne aggódj a végén elfogom mondani hogy történt). Nagyot sóhajtottam és próbáltam arra a kínzó emlékre gondolni, talán hogy volt e valami értelme ennek a kínos jelenetnek, és ekkor ért a döbbenet.
Az emlék nem volt éles, még csak pontos sem, nem tudtam felidézni azt a képet ami úgy fájt, egyszerűen nem jelent meg a fejemben, olyan volt mint egy homályos fénykép amit akárhogyan nézek is nem tudom kivenni a képet. Pedig pontosan tudtam mi van azon a képen, már ezerszer láttam, és most még sem tudom kivenni, nem látok alakot se színt... de ami a legcsodálatosabb hogy nem fáj, nincs szégyen, se megalázottság, se vádlás, kárhoztatás, SEMMI. ekkor elmosolyodtam, és mint egy szikla, úgy hullott le rólam a múlt. Könnyű voltam, mint aki soha nem hibázott, vétkezett, és a megkönnyebbüléstől csorogni kezdett a könnyem. Édes Istenem, hány évig cipeltem, szenvedtem, és vége, nincs többé.
Most napokkal később is ugyan ez a helyzet, csak a nyugalmat érzem. 
És hogy mi segített, egy egyszerű de nem könnyű dolog, amit bűnvallásnak hívnak. Nem ez nem gyónás, köze nincs hozzá. Ez egyszerűen egy ima, amikor Isten előtt elmondod, hogy mit tettél vagy éltél át, amiről most már tudod hogy bűn, ( ha trauma akkor elmondod mi történt ) és hogy ezért a bocsánatát kéred, Jézus Krisztus nevében, mert ő pontosan ezekért a dolgokért szenvedett és halt meg. És az Ő vére ezeknek a dolgoknak az ára. Ő azért szenvedett hogy nekünk ne keljen, a bűnnek pedig már nincs rajtunk hatalma. Már nem kérhető rajtunk számon, meg van minden bocsájtva, és el van törölve. 
Isten nem haragszik és nem csalódott, ő mind ezt látta, és mostantól nem emlékezik meg róla, egyszerűen nincs többé. ( a fájdalmat, gyászt minden sebet begyógyít) Mire az imád végére érsz, valóban meg is történik mind ez, az egyetlen amit az Úr kér hogy ezt mások előtt tedd meg, ne ijedj meg nem arról van szó hogy kiállsz az emberek elé és kiteríted a múltad. Én csupán egyetlen hölgy társaságában mondtam el mindent, aki már régóta az Urat szolgálja. Erre azért van szükség, hogy ha akad olyan dolog ami problémát okoz vagy aminek esetleg következményei vannak akkor ő tud segíteni, tanáccsal, szolgálattal egyéb dolgokkal. 
Na meg az Úr igéje mondja, "Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése." 
Bevallom most hogy ezen túl vagyok gyógyulásra is várok, mert tudom hogy ennek az egésznek az egészségemre is volt hatása.

 Végezetül csak annyit, mondanék a módszer mindennél hatásosabb, de csak őszinte és hívő embernek hoz változást, kívánom hogy te is legyél köztük.

Idézet

"A 'szelíd' nem 'gyengét' jelent, bár gyakran ez jut először az emberek eszébe a szó hallatán. A szelídség inkább a csendes magabiztosságból, belső nyugalomból és lelki békességből fakadó hozzáállás. A szelídség megakadályozza, hogy felmenjen a pumpa, amikor melegszik a helyzet."
/Rick Warren/