"...Mindent lehet, de nem minden használ..." ez volt az a mondat, idézet amit úgy gondoltam értek. Persze hiszen érthető, mondhatni egyértelmű, de az igazi jelentését most tapasztaltam meg a napokban.
Amikor először hallottam ezt a mondatot valamikor kora tavasszal, a nagynéném idézte nekem.
Megtérésem előtt sokat olvastam, és volt egy kedvenc író nőm aki remek kaland regényeket, és fantasy könyveket ír, de sajnos sok benne mágia, és a misztikum. Azt hogy a mágia, varázslás nem kedves az Úr előtt eddig sem volt újdonság, de a megtérésem után taszítottak az ilyen könyvek és filmek, így hamarosan mellőzve lettek az író nő könyvei. Nem volt tudatos ez az eltávolodás, eleinte csak nem érdekeltek a könyvek, és a keresztény irodalom is lekötötte a figyelmemet. Ami bősége miatt még sokáig ellát olvasnivalóval, hihetetlen mennyi könyv íródott, és olyan kevésről hallani.
Később, persze pihenés képen gondoltam olvasok valamit a régi kedvencekből, de nem igazán kötötte le a figyelmemet, majd karácsony közeledtével, ismét próbát tettem. Van egy regény amit évek óta előveszek ebben az időszakban. Egy kedves, kissé őrült, karácsonyi történet, kis romantikával és sok humorral, nagyon kedveltem ezt a történetet. Persze most jön a de, mivel ebben a könyvben is akad némi misztikum, erősen elgondolkodtam újra olvassam e. Nos elkezdtem, de figyeltem milyen hatással lesz rám, bár bevallom nem számítottam semmi hogy is mondjam "kézzel foghatóra".
Azt tudom, hogy ha sokat foglalkozom világi dolgokkal az eltávolít Istentől, de amit most tapasztaltam az meglepett. A könyv nagyon is lekötött és szívesen olvastam, de nem volt rá túl sok időm, így több nap kellett volna míg végig olvasom. Amikor első este lefeküdtem aludni, furcsa álmaim voltak, sok erotikával. Na most kérdezhetnétek mi ezzel a bajom, mások örülni szoktak az ilyen álmoknak. Na igen, de ha olyan vágyakat kelt ami végül bűnre visznek, akkor inkább kellemetlen mint kívánatos. A lényeg hogy nehéz volt ellenállnom a kísértésnek, majd ez ismétlődött még 3 éjszakán át, de még nappal is. Kezdtem kissé kiborulni és úgy éreztem nem biztos hogy ellen tudok állni, ez főleg fél álomban volt a legelviselhetetlenebb, amikor a tudatot kezdi elnyomni az álom, de cselekedni még képes lennék. Pár nap után elviselhetetlen volt a helyzet, és akkor jutott csak eszembe a könyv, kíváncsiságból aznap nem olvastam sőt, este igyekeztem az Úr dolgain elmélkedve elaludni. Hihetetlen, nem igazából nagyon is hihető, a probléma megszűnt vége volt a kísértésnek és a zaklató álmoknak. Sajnos hiába volt szép a történet az ilyen könyveknek nincs helye a szívemben sem a szobámban. Végül is a társaival együtt ez a könyv is a süllyesztőben végezte.
Szóval minden könyvet el lehet olvasni, minden filmet meg lehet nézni de nem minden használ, most már értem és megfontoltan cselekszem. Hála az égnek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése